Tegnap este a jól megérdemelt ötperces láblógatásomat végeztem, amivel meg szoktam magam ajándékozni egy-egy fárasztó nap után. Hogy pontos legyek, valójában ilyenkor én lógok a lábamról, mert a pozíció a következőképpen néz ki: lefekszem a kanapéra és két virgácsomat 90 fokban fellendítem a falra.…

Néha elgondolkodom, hogy mit vállalok be azzal, ha leírom a gondolataimat és azt közkézre bocsájtom. Mert a saját belső világomhoz engedek hozzáférést. Azzal, hogy felrakom az információs szupersztrádára, kockáztatok. Ismeretlen emberek látnak egy villanást belőlem, amit akár félre is érthetnek,…

Talán soha nem volt olyan sötét az éjszaka, mint aznap. Csak az óra kattogását lehetett hallani, ahogy mutatója öregesen húzza a másodperceket. A feketeség homálya a lakás minden szegletét ellepte. A padló egyszer csak  kísértetiesen megreccsent, és a lépcső tetején… …megjelentem én. Embertelen…

Huszonnégy éves voltam, felnőtt nő. Lelki mecénásként vállaltam, hogy elkísérem egy barátnőmet nyelvvizsgázni és érzelmileg támogatom őt, bárhogy is alakul a napja. Mivel a számonkérés egy másik városban volt, ezért vonatra pattantunk és meg sem álltunk a vizsgaközpontig, ami pont az állomás mellett…

Négy éve van jogosítványom és az elméleti síkon megtanított elvek mellett én magam is alkottam párat, mivel napi szinten vezetek. Ha lenne gyerekem, akit Bélának hívnak és sikeresen teljesítette a forgalmi vizsgát, akkor így próbálnám meg átadni mindazt a tudást, ami a megszámlálhatatlan vezetési…

Harmincegy éve hozott össze bennünket a sors, mert egy férfit szerettünk, csak másképp. Az Édesapámat. Négyéves voltam akkor, kicsiny, mosolygós, csacsogós kislányként a szívem tárva-nyitva állt előtted. Fogalmam sem volt arról, hogy mi történik, hiszen mit tudhattam én akkor még a felnőttek…